Mint a legtöbb családban, nálunk is megjelentek az első köhintések és a gyerekek panasza, hogy fáj a torkuk. Mivel számítottam erre már jó előre bevásároltam többféle mézet a szomszéd utcában lakó méhész bácsitól. Miközben töltötte az üvegemet a letöltő tartályból, elmesélte, hogy egyre több anyuka érkezik hozzá mézet vásárolni a nyirkosabb napokra, felkészülve ezzel a megfázásos időszakra. Gyermekeim sajnos nem szeretik különösebben a mézet, így nekem titokban, a legnagyobb körültekintéssel kell belecsempésznem az étrendjükbe. Ők reggelire mindig tejet és csokigolyót esznek, ám az utóbbi napokban mézes mackót tettem a müzlis tányérjukba és mézes tejjel öntöttem azt fel. Így nem volt feltűnő, hogy édesebb a tej a szokásosnál, hiszen azt gondolják, hogy a tányérba rakott pehelynek van ilyen édeskés íze. Ha „hozzászoknak” a tej ízéhez így, akkor napközben is elfogadnak majd talán egy csésze mézes tejet. Szerencsére a bácsinál félig volt még a letöltő tartály, így ha elfogy itthon a méz az sem baj.